2001 - Hittudományi tanácskozás

Jövőképünk merész, de vonzó
Beszámoló
a Nyugateurópai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz) és a Magyar Reformátusok Világszövetséeg (MRVSz) Nyugateurópai Területi Része Küldöttközgyűléséről (KK)
Ludwigsburg (Stuttgart) 2001. szeptember 4. — 5.
Dr Békássy N Albert
(Jn 17,24)

 

 

Az egységet örömmel tudatosító tanácskozásra gyűlt össze a NyEMRLSz a Stutgart melleti Ludwigsburgban, két másik nyugateurópai magyar protestáns testvérszervezettel közösen: a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége (KÉMELM) és a tavaly megalakult Nyugateurópai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségével (a Szövetség). Erdélyi Géza felvidéki és és Tőkés László királyhágómelléki püspök vendégül érkezett a NyEMRLSz tanácskozására (hála három magát megnevezni nem óhajtó személy áldozatkészségének, akik az utiköltséget fedezték). A háromnapos tanácskozás 36 résztvevője - 10 ország állampolgára, vasárnaptól szerdáig tartó közös űlésein két hittudományi előadást is meghallgatott. Ifj Tüski Márta Fil 2,11 alapján a hitvallásainkról szóló fejtegetésében így fogalmazott „Az Istenkérdés nem elméleti, hanem állandó létkérdés“. Gémes István tanulmánya a Róm 15, 14-33 alapján csatlakozott a témakörhöz, amit a szerző távollétében fia Gémes Pál olvasott fel. A vasárnap esti megnyitó istentiszteleten is ő szolgált, a reggeli-esti áhítatokat pedig ev. ill. ref. lelkészek tartották felváltva: Pósfay György, Erdélyi Géza, Rusznyák Dezső, Tőkés László és Nagy Károly. A záróistentisztelen Varga Pál ágendázott, Tóbiás Attila lelkészi elnök hirdette az ígét és Pátkai Róbert szolgált az úrvacsorai ágendával.

Felállva egyperces csendes imával emlékeztek elhúnyt szolgatársaikra a tanácskozás résztvevői: Lázár József Csaba müncheni ref. lelkipásztort 50. életévében, 2.000 adventjében és Krüzsely József svájci ref. lelkipásztort 86. életévében az idén márciusban temették. Friss a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közössége gyásza Juhász Imre, 52 éves stockholmi ref. Főgondnok és országos felügyelő-helyettes aug. 28. váratlan halálával. Maczi István néhai ausztráliai lelkipásztor 73 évesen az idén májusban húnyt el, ő majd egy évtizedes NyEMRLSz-beni jelenlétével a nagyvilágban élő reformátusság egymás iránti felelőségvállalásának példája volt. Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkipásztor 69. életévében 2000 novemberében halt meg, aki egyetemes magyarságunk hűséges szolgája volt.

A Tanácskozó Zsinat mindenkori lelkészi elnöke egyéni tagja a NyEMRLSz-nek
Erdélyi Géza püspök - a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZs) most választott lelkészi elnöke szívügyének jelölte meg az egyetemes szórványgondok kérdését és 1996 óta sorozatosan részt vett a NyEMRLSz tanácskozásain. A KK most egyhangúan úgy döntött, hogy a MRETZs mindenkori lelkészi elnökét mandátuma tartamára egyéni tagjává választja. Erdélyi püspök a NyEMRLSz tagjaként, a megmaradás jogát és kötelezettségét ill. felelősségét is osztja Tőkés Lászlóval, a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSz) újraválasztott elnökével, aki - Bütösi János elődje bölcs előrelátásából - mandátuma tartamára tagja a NyEMRLSz-nek. Így a NyEMRLSz olyan felelős fórumot hozott létre, amely a szórványgondok égető kérdéseivel intézményesen foglalkozhat. Elsőrendű feladat a megmaradás és együvétartozás munkálása: ezt jelenti a MRETZs és a MRVSz elnöke körüli nyugati felzárkózás.

A NyEMRLSz önazonossága
Nem egészen gondatlanul indult el a tavaly megfiatalodott NyEMRLSz űlése. Bár az új idők szellemében a tisztségviselők zöme már önként választotta tevékenysége céljául az európai óriási szórványt, a jövőbeni lehető megoldások keresése kemény követelményt támasztanak. A gyülekezetek önazonosságának megtartása különleges érzékenységet és tapintatosságot ígényel, de jóakarattal, a közös Szövetség megoldást jelenthet a kényszerűségből szétszórtan élő sok magyar protestáns önazonosságának megőrzésére ill. a sokfele megoldatlan létkérdés gondjara. A megmaradásukért görcsösen küzdök felekezeti öntudatának féltése miatt e kísérlet feszültséget és újabb megosztottságot okozott. „Megmaradni úgy tudunk, ha összetartunk. A magyar református jövő megtartását ebben az évezredben magasabb szintű, új minőségű – felekezeten felüli összefogással műveljük. Az egyetemesség nem ütköző, hanem híd. Fogjunk össze az egyetemes egyházi és közéleti teendőinkben, hogy kallódó egyházi közösségeink megmaradhassanak. Adjunk esélyt immár a közös Protestáns Gyülekezetek Szövetségének. Önazonosságuk fenntartásával ebbe beletartozhatnak a nagy szétszórtságban élő reformátusok, evangélikusok, unitáriusok és szabadegyháziak” mondta a világi elnök. Ezért fontos átgondolni, megbeszélni, hogy milyen jövőt is kivánunk a NyEMRLSz-nek. E döntés után - tehát testvéri közmegegyezéssel megkezdődhet a kivitelezés munkája. Elsőrendű feladat tehát a megmaradás és együvétartozás munkálása. „Hangsúlyozom, hogy véleménykülömbségeink lehetnek, de nem vezethetnek szétveréshez. Hisszük, hogy érdemes magyar reformátusként megmaradnunk nem csak a Kárpát-medence földrajzi széttagoltságában megkérdőjelezett haza számára, de a nagyvilág bármely pontján is, ahol tisztességet szerzünk annak az egyetemes szellemi hazának, amelyet lelki közösségként magyar reformátusságunk képvisel” jelentette ki a világi elnök.

Anyanyelvű gyülekezeti munka Az elnökség Isten iránti hálával jelentette, hogy a NyEMRLSz - a Kárpátmedencén kivüli Nyugat-, Közép- és Észak-Európa hatalmas méretű szórványa területén - 14 országban tart fenn magyarnyelvű igehirdetést és lelkigondozást. Ennek célja és feladata a "vallás és vállalás". Szerény becslések szerint - mintegy negyed millió magyar él Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, a Skandináv és a Balti – államokban. Ezek jó egy negyede protestáns, de közülük legfeljebb öt-tíz százalék tartozik a magyar gyülekezetekhez, amelyek igyekeznek a magyar reformátusok és protestánsok között megőrizni az egyházi közösséget és kulturális örökségüket, a közvetlen tájékoztatást és a kapcsolattartást. A NyEMRLSz gondjai, sajnos, az évszázad végére bekövetkezett közép-kelet-európai rendszerváltás után sem kisebbedtek. A befogadó országok – ahol csak tehették – lerázták magukról és teljesen megszüntették a "menekülteknek" már nem nevezhető magyar ajkú adófizetőik pénzéből visszaszármaztatott csekély anyagi támogatás kötelezettségét. E leépítés következtében sokfelé továbbra is megoldatlan a folyamatos magyar szolgálat és nehéz a magyar gyülekezetek lelkészeinek helyzete. Az aggasztó a bizonytalan anyagi lét, ez helyenként lelkészhiányt okoz. Főállásban 40 - 50 magyar református lelkész dolgozik a befogadó országok egyházi keretében, de csak tucatnyi végez - többnyire önként és díjmentesen - magyar szolgálatot. Kivételt képviselnek az angliai, illetve a hollandiai magyar reformátusok, akik sanyarú körülményeik között is önfenntartók. Külön fejezet az egyedüli nyugati magyar gimnázium gondja Németországban. Korábban a magyar nyelvű lelkigondozás biztositékát önazonosságuk megtartásában, az országonkénti magyar szolgálatok jövőjét pedig a területi nemzeti egyházak keretébe történő beillesztésével szorgalmazta a NyEMRLSz. Most pedig az állam és az egyház szétválása után Svédországban, Norvégiában és Finnországban az önfenntartásra alapozott magyar szolgálat jogalapot szolgáltathat egyházfenntartási járulék beszedésére.

Megújulhatnak-e a folyton apadó szórványgyülkekezeteink? "Csak az Úrnak nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk" (Vargha T, Halleluja). Az elnöki jelentésből idézzük: „a nyáj maradéka él és élni akar. Isten segítségével folytatjuk a harmadik évezredben is azt a szolgálatot, amelyet hitvalló elődeink egy emberöltővel ezelőtt Európaszerte elkezdtek. Minden gyengeségünk és gyarlóságunk ellenére azt is látnunk kell, hogy önazonosságunk erősödik. Mi most is csak azt kívánjuk, hogy anyanyelvünkön tisztelhessük az Urat Európa-szerte és gondoskodni szeretnénk arról, hogy az üdvtörténet küldetésében hozzánk, magyarul beszélő református keresztyénekhez érkezett Urat, utódaink is anyanyelvünkön ismerhessék meg. Krisztus egyháza térben és időben összetartozik. A magyar érdek az, hogy az erők összeadódjanak!” Álljon jövőtépítő hangyamunka példájaként előttünk a jó 4 évtizedes hagyománnyal rendelkező Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia.. A nyugati evangélikus testvérek kezdeményezésére 1960 óta együtt szervezett nagyheti találkozók ökuménikus nevelő szelleme a nyugati gyülekezetek oszlopos tagjaival büszkélkedhet. Most ifj. Tüski Márta, ref. ifjúsági lelkész lelkes beszámolójának megbeszélése után, a KK 2.002-re jelképes összegű támogatást szavazott meg.

Tisztújítások: nem vonult vissza a világi elnök Sor került a folyamatosság biztosítására kétévenkénti időszaki választásokra is, amikor tisztségviselői felét cserélheti a NyEMRLSz. A KK újraválasztotta özv. Lázárné Dalma-Enikőt, így megerősítve lelkészi alelnöki tisztében. Magyari-Köpe Gábor begin_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting svédországi ref. lelkipásztor titkárhelyettesi megbízást kapott. Új tagokkal bővült az Intéző- és az Ellenörző bizottság is. Dr Békássy újabb 4-éves világi elnöki megbízást nyert. Amikor megköszönte, hogy 1986 óta folyamatosan négy ciklusban szolgálhatott, kijelenetette: “ Itt az ideje, hogy ne a múlt eseményeit vitassuk, hanem előre nézzünk! Itt az ideje, hogy a szórvány magyar reformátussága, a nemzet másik két részével összefogva, harmóniában dolgozzon népünk boldogabb jövőjéért. Minden magyar igehirdetés alatt megtelik a szívem a Szentlélek újjászűlő erejével. Isten kikutathatatlan akaratából beteljesedik a jeremiási jövendölés: “Juhaimnak maradékát összegyűjtöm minden földről és visszahozom az ő legelőikre és megsokasodnak” (Jer 23,3) Mikor? Hiszem, hogy az idők végezetéig beteljesül és ezért szórványmisssziónkban tovább is az élet fenntartásáért bátorkodom küzdeni. Szeretném legalább csírájában látni az egyetemes magyar reformátusság új életének kibontakozását.”

Jövőnk formálása és a MRETZs ill. a MRVSz lehetőségei
A nemzedékcsere folyamatával szembesülve, Nyugaterópában a kulcsemberek már azok a „fiatalok”, akik maguk választották ezt az életmódot és a jövendővel kapcsolatos elvárások - reménységek megfogalmazására öszpontosítanak. „Elvárjuk a kárpát-medencei tömbreformátusságtól a nagyvilág magyar reformátussága felé forduló megértését. Gondjaink átfogó rendezését és a kárpátmedencei egyházi vezetők ill. a Tanácskozó Zsinat védnökségét és felelősségvállalását reméljük. Itt az ideje olyan konkrét célok kitűzésének, mint pl. a MRVSz ne csak deklarativ foglalkozzék a szórványreformátusok fennmaradásának kérdésével. Itt az ideje, hogy a nyugati lelkészi utánpótlás megoldatlan ügye visszakerüljön lényegi, tartalmi és anyagi megoldásokkal pl. a MRETZs elé” olvasható az elnöki jelentésben.

Dr Békássy így fogalmazott: „Amikor megvalljuk, hogy az Úristen sorsunkat irányító végtelen bölcsességén túl csak az formálhatja, befolyásolhatja a jövőt, aki tudja, hogy mit kíván elérni, a magyar református szórványunk jövőjét szebbé, boldogabbá nem a véletlen, hanem csak a mi kitartó, tudatos és kemény munkánk formálhatja. Ugyanakkor rengeteg újabb gyakorlati gond is előkerül. Példaként az egyházi kiküldési és felhatalmazási kérdések említendők, melyik gyülekezet - melyik felekezet az illetékes, milyen anyagi elkötelezettséggel; ki, kit, hová anyakönyvezhet; mit jelent a kárpátmedencei és a helyi illetékességű nemzeti egyházzal való kettős kötődés, stb. Sérthetetlen a gyülekezetek presbitériumának önrendelkezési joga az önhatalmaskodás kísértése ellenére is. Most itt van a lehetőség, hogy egy irányba forduljunk hogy „épüljetek fel lelki házzá” (1 Pét 2,5). A Kárpát-medencén kivüli - európai református illetőleg egyetemes keresztyén szórványmagyarság önazonosságának megtartása az egymásért való közös felelősségünktől függ. Ez pedig már nem csak azt jelenti, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem azt, hogy felelősen meg is alkotjuk!

Útkeresés a Nyugateurópai Területi Rész számára: Tőkés püspök előterjesztése Tőkés László püspök az övéire áldozott időt amikor részt vett a tanácskozáson. Építőjellegű megbeszéléssel nyílt testvéri szellemben oldódtak a fennálló feszültségek és elvi megállapodás született arról, hogy a MRVSz és a MRETZs közösen felelősséget vállal és együttes erővel veszi ki részét a nyugateurópai magyarnyelvű lelkigondozás gondjainak megoldásában. A felvetett ötletek további kidolgozására további tanácskozásokra kerül sor, de előzetes - kölcsönös nézetegyeztetéssel kerülni lehet a megosztottságot.
Tőkés elnök-püspök kijelentette, hogy a jövőben a MRVSz nagyobb hangsúlyt fektet a nyugati diaszpora életére és gondjaira. Kész a MRETZs-val együtt messzemenően eleget tenni a NyEMRLSz elvárásainak és a nyugat-európai régió testvéregyházaival szoros együttműködést kialakitani. Részletesen foglalkozott a Nyugat-európai egyházaink szervezeti rendje és betagolódásával az egyetemes magyar ref egyház közösségébe. Megállapította, hogy az összetartást gyengíti a szélsőséges és korlátlan gyülekezeti jogok szabados gyakorlása - a kongregacionalista jellegű közösség. Néhány pontba foglalva a tennivalókat, felemlítette a laza szervezeti keretbe tartozó gyülekezetek jövőjét harmonikus egyházi szervezeti intézményesülésben látja, ezen belül a tegegyházak anyagi létbiztonságának intézményes biztosítását és az egyházfegyelem gyakorlását. Az egyházi szolgálatban levők alkalmazásának szabályozásával, az egyházi közteherviselést, a MRETZs és a MRVSz közreműködésével a nyugati lelkészellátásról való közös gondoskodásban jelölte meg. Kiemelt feladat a kárpátmedencei egyházi-nemzeti ügyek anyagi és erkölcsi támogatása, új gyülekezetek szervezése nyugaton, a tagegyházak hivatalos nyugati képviseletének megszervezése és a folyamatos kapcsolattartás (testvérgyülekezetek, találkozók, stb). Végül kitért a 2006-ban sorrakerülő Magyar Reformátusok 5. Világtalálkozójára, külön kiemelve a bécsi kihelyezett rendezvény nyugati előkészítésének jelentőségét.

„Egy bizonyos: értékrendszerünkben új utat kell találunk”, mondotta Dr Békássy a NyEMRLSz világi elnöke, „mert az elkövetkező néhány esztendő döntő jelentöségű lehet közösségünk megtartásában – ez nem csak ránk érvényes, hanem kárpátmedencei testvéreinkre, sőt világtávlatban is. A magyar reformátusság megosztottsága csak veszteseket termelhet. A másság méltányolásával, egymás elveinek meghallgatásával, netán megértésével - elfogadásával - de főképp elviselésével - mintegy összecsiszolt gyémántkövekkel alkotott nemes - érzékeny és pontos műszerként - talán nem is volna lehetetlen ékesen működőképessé válnunk!” A NyEMRLSz jelképes összeggel hozzájárult a nagyváradi elnöki iroda működtetéséhez.

Tisztújítások: nem vonult vissza a világi elnök Sor került a folyamatosság biztosítására bevett kétévenként időszaki választásokra is. Tisztségviselői felét cserélheti a NyEMRLSz, de a KK újraválasztotta özv. Lázárné Dalma-Enikőt, így megerősítve lelkészi alelnöki tisztében. Magyari-Köpe Gábor begin_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting svédországi ref. lelkipásztor titkárhelyettesi megbízást kapott. Új tagokkal bővült az Intéző- és az Ellenörző bizottság is. Dr Békássy újabb 4-éves világi elnöki megbízást nyert . Amikor megköszönte, hogy 1986 óta folyamatosan négy ciklusban szolgálhatott, kijelenetette: “ Itt az ideje, hogy ne a múlt eseményeit vitassuk, hanem előre nézzünk! Itt az ideje, hogy a szórvány magyar reformátussága, a nemzet másik két részével összefogva, harmóniában dolgozzon népünk boldogabb jövőjéért. Minden magyar igehirdetés alatt megtelik a szívem a Szentlélek újjászűlő erejével. Isten kikutathatatlan akaratából beteljesedik a jeremiási jövendölés: “Juhaimnak maradékát összegyűjtöm minden földről és visszahozom az ő legelőikre és megsokasodnak” (Jer 23,3) Mikor? Hiszem, hogy az idők végezetéig beteljesül és ezért szórványmisssziónkban tovább is az élet fenntartásáért bátorkodom küzdeni. Szeretném legalább csírájában látni az egyetemes magyar reformátusság új életének kibontakozását.”

A megmaradás minden előtt: a Nyugateurópai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége Néhány kivételt erősítő szabály szerint Európaszerte ökuménikus egységben élnek és felekezeti elkülönülés nélkül közösen dolgoznak a szórványreformátusok, evangélikusok, unitáriusok, szabadegyháziak és gyakran a katólikusok is. Összetett feladat igaz képet adni a Kárpátmedencén kivüli magyarajkú reformátusokról akik a nyugateurópai magyar protestáns gyülekezetek legszámosabb tagjai. Révkomáromban egy esztendeje a svédországi protestáns, a svájci protestáns és az ausztriai református országos szolgálat, valamint a Párizs, Köln, Hannover, Stuttgart és Ulm székhelyű protestáns gyülekezetek megalakították a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségét azzal a céllal, hogy a Kárpátmedencén kívüli európai szórványban elő és a protestáns felekezetekhez tartozó magyarajkú gyülekezetek közös ügyeinek összefogója ill. képviselője legyen. Így együttműködve a reformátusok keretszervezete - a NyEMRLSz és a KÉMELM - az evangélikusok fraternitása – közös döntéssel, körvonalazta ugyan a nyugateurópai protestáns szövetséget, de számottevő református gyülekezet (Anglia, Hollandia, Bajorország és Csehország) egyelőre nem társult. Sem a KÉMELM, sem a NyEMRLSz – a hagyományos felekezeti alapon szerveződő két tömörülés egyike sem mondott le önazonosságáról, de a gyülekezeteket érintő közös kérdéseket az új szervezet hartáskörébe utalta. Az elképzelésekkel ellentétben, ez a folyamat újabb megosztottsághoz és feszültséghez vezetett, de az önazonosság megtartása szempontjából áldásos követelményként kényszerűlt mindkét rész végiggondolni a közös munkát. Mindkét testvérszervezet sajátos kérdéseinek intézése nyilván legitim szükségesség: példaként említendő a reformátusok kötelességvállalása a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatában és a Magyar Reformátusok Világszövetségéhez való viszonyulás. Evangélikus testvérek esetében pedig viszonyuk az idén Orosházán, aug. 18-án alakult Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületéhez. Ezzel a nyugati „protestáns ujdonsággal” egyházjogi és hittudományi megfogalmazások tömkelege vált szükségessé.

A Szövetség 2001 szeptember 3- és 4-én tartotta első, rendes, tisztválasztó közgyűlését. A 9-tagú választmány elnökké Varga Pált, az Ulm-környéki gyülekezet református lelkészét, társelnökké Gémes Pált, a stuttgarti gyülekezet evangélikus lelkészét és titkárrá Jaskó Irént, az angliai református egyház tagját választotta meg. A Szövetség áldásos munkakezdésének és sikerének könyvelhető el a részletes gyülekezeti beszámolók megtárgyalása, amelyek a Szövetség közgyűlésén első ízben kerültek napirendre tekintet nélkül – akár tagsági, akár felekezeti ill. szervezeti hovatartozandóságra. “Kevésbé hagyományos – ha jobban hangzik, egyfajta úttörőszerepre vállalkoztunk” mondta a NyEMRLSz világi elnöke. „Annak ellenére, hogy a belső feszültségek a tisztázandó kérdésekkel tovább növekedtek, megengedhetetlen, hogy a megosztottság fokozódjék. Nem szabad beleragadnunk a múltba, mert tovább veszünk. Szükséges az elvégzendő munkafeladatok kiosztása. Csak akkor határozhatjuk el, hogy mi is a teendője a kárpátmedencei tömbreformátusság otthoni, a kisebbségi vagy a szórványban élő magyarnak, amikor már egyetértünk a kitűzött elérendő közös célban. Ezért sok tudatos jóindulattal vállaljunk protestáns testvéreinkkel együtt az úttörő munkát, hogy az egyetemes élő Egyház jövőtépítő és gyümölcsöt termő tagjaivá váljunk”. A tagságot és a közös munkát érintő kérdések tisztázása és zavartkeltő feszültségek kiküszöbölésére immár három nyugateurópai testvérszervezet képviselői tárgyalnak. Az idő korlátozottsága miatt a mindenki részről óhajtott párbeszéd jövő szeptemberben Basel közelében - a franciaországi "Glay Egyházi Központ"-ban folytatódik.

Hogyan tovább? Nyugati jövőkép a XXI. század Európájában A kelet-középeurópai rendszerváltás utáni nyugati magyar református és protestáns létet a múlt század utolsó évtizedében változatlanul a peremekre szorultság, a szórványgondok megoldatlan tömkelege jellemezte. A NyEMRLSz nem rendelkezik közös anyagiakkal, egyéni nagy áldozatokkal és jelképes összegű tagdíjjal fedezi anyagi költségeit. A lelkészeik zömének világi főállása van, látványos rendezvényekre aligha van tehetségünk. Nincs közös szeretetszolgálatuk, de a szétszórtságukban összegyűjtött és a kárpátmedencei egyházaknak csendesen eljuttatott segélyeik szintje aligha marad el az amerikai testvéreik virtusától. Ugyanakkor a magyar reformátusság pillanatnyi megosztottsága szellemi, lelki apályt okoz és csak veszteseket termelhet. A csöndes feszültséget érződött a MRETZs-án, de elemi erővel tombolt a MRVSz gyűlésein. Pedig a magyar reformátusság szemléletében nemzeti dimenziókban kell gondolkodnunk. A nemzet hármas megoszlásban él:

  • A) a Kárpátmedence tömbreformátussága természetes központi szerepén túl itt van
  • B) a trianoni határokon túli kisebbségben élő, de aránylag nagycsoportos reformátusság és végül
  • C) Európaszerte szétszórtságban és protestáns testvérekkel együtt élő – dolgozó reformátusok

    A Magyar Lobby néhány hónapja közzétett tanulmánya szerint valószínű, hogy a XXII. századra majd minden magyar az Egyesült Európa határain belülre kerül. Tehát azok is akik ma kisebbségben élnek. Azt is valószínűleg tartja, hogy Európa törvényrendje akkorra egységes, jogtisztelő és a nemzeti határoktól független lesz. Ez a törvényrend biztosítja majd a kisebbségek jogát nyelvük és önazonosságuk megőrzésére és egyben megakadályozza majd úgy az erőszakos beolvasztást, mint a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést is. Ezért valószínű, hogy addigra, megszűnik majd a magyar kisebbségek veszélyeztetett állapota is. A magyar nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából az igazi veszélyt nem a távoli jövő, hanem a jelen évszázad, a most elkövetkező évtizedek jelentik, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat. Erős hittel kell rendelkeznünk és bizakodniunk kell, hogy ebben sokat tehetne a nemcsak magyar, hanem egyben Krisztusban egy és ezért univerzális, egyetemes egyház! Míly sok mondanivalónk lehetne az egység-keresésről, a békés egymás mellett élésről, az egységről a különbözőségben, Isten mindeneket egybeszerkesztő kegyelmes üdvtervéről, a világi hatalom és az egyház közötti kapcsolat kényes egyensúlyának fontosságáról. S mi van, ha megméretünk, éppen most, ezekben az esztendőkben és könnyűnek találtatunk? Közösségünk megtartásában értékrendszerünkben ”új utat” kell találunk. A „másság“ kölcsönös méltányolásával, egymás elveinek meghallgatásával, netán elfogadásával - de főképp elviselésével - talán nem is lehetetlen a mintegy összecsiszolható gyémántkövekkel nemes - érzékeny műszerként - ékesen működőképessé válnunk. Talán minden magyarajkú gyülekezet egyszer az egységes Magyar társadalom kicsiny külhoni képviseletévé válhat. Példa lehet a 8 milliós Svédország a világ 25 országában 125 éve létező külhoni - korábban tengerészeti - egyháza mintája! A szórványban élő nemzettest igy szolgálhatja az egyetemes magyar jövő elérését.

    A NyEMRLSz tervei és kívánságai A NyEMRLSz tanácskozásait elvileg a két másik testvérszervezettel egyidőben és azonos helyszinen kívánja tartani, lehetőleg ott ahol a magyar gyülekezeti szolgálatra is ígény van. Továbbra is szoros együttműködést kíván a KÉMELM-mel és a Nyugateurópai Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetségével, kétévenként pedig hittudományi tanácskozást szervez a KÉMELM-mel közösen. Jövő évi Küldöttközgyűlését - sajátos ügyeinek tárgyalására – ezért 2.002. szeptember 4-re hívja össze, elfogadva a Szövetség jövő évi megállapodását és a következő napokban szept. 5-8. közt részt vesz a franciaországi "Glay Egyházi Központ"-ban sorrakerülő közgyűlésén, majd a közeli Baselben vasárnap tartandó záróistentiszteleten. Erre a tanácskozásra, a müncheni gyülekezet felajánlására, meghívta Horkay László kárpátaljai püspököt és Szabó Dánielt, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnökét.

    A NyEMRLSz változatlanul eleget kíván tenni a Délvidéki reformátusok 1998. áprilisi meghívásának és 2.003 koraőszén elképzelhetőnek tartja ez egyháztest meglátogatását. A bácsfeketehegyí Leuenbergi Központi Otthonban kíván a testvérszervezetekkel együtt - közös hittudományi tanácskozást szervezni. Távlati elképzelésként felmerült a prágai és az őrvidéki – felsőőri gyülekezetek meglátogatása, ill. egy ott sorrkarülő tanácskozás terve is.

    A NyEMRLSz a modern tájékoztató eszközök ígénybevételével igyekszik eleget tenni az “egymást lássátok – halljátok", a kapcsolattartás feladatának. A gyülekezeti kiadványok az idén mindenki számára elérhetővé váltak az 1996 óta működő világhálós honlapján http://www.refnet.cz. A mostani tanácskozás képes beszámolója is letölthető. Ugyanott tájékoztat a "Refnet" szolgáltató oldalain a több mint 80 városban rendszeresitett magyar protestáns istentiszteletek helyéről és időpontjáról. Rendszeresen küldi tájékoztatóit és hírt ad tagjairól, villámpostás levelezőlistát tart fenn. Erőteljesen felmerült ismét az ígény, hogy a NyEMRLSz tájékoztassa az anyaországi és a kárpátmedencei tömbreformátusságot nyugateurópai közösségeinek életéről és munkájáról. Megítélése szerint különös szerep jut az Európaszerte látható Duna-TV ill. a MTV2 adásainak, amelyek nyugateurópai magyar egyházi élettel kapcsolatos műsorait alkalmasint előre jelzi a levelezőlistáján ill. adott esetben a világhálós címeket is. Ám célszerűnek tartaná 1-2 hasábnyi ismertetőt megjelentetni a Kárpátmedence - az „otthoniak” – magyar egyházi sajtójában. Talán időszaki rendszerességgel lehetne beszámolni Nyugateurópa magyarajkú református ill. közös protestáns gyülekezeteiről is.

    Önazonossága megerősödésével végződött NyEMRLSz tanácskozása. Európaszerte szorosan együttműködve a két protestáns testvérszervezettel tovább kívánja folytatni helytállását, az egyetemes magyar reformátussághoz tartozó felelősségtudatra buzdítva „hitünk cselédeit és sorstársainkat”.
  •