Megalakulásának 15. évfordulójára emlékezett a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata

1. 2010. július 31-én, szombaton, a balatonfenyvesi Református Ifjúsági Üdülőben tartotta megalakulásának 15. évfordulójára emlékező jubileumi ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS). A tagegyházak által bojkottált Zsinat tanácskozásáról Csűry István királyhágómelléki püspök kivételével a Kárpát-medencei magyar református egyházak valamennyi püspöke és főgondnoka távol maradt.

A nyitóáhítatot Szabó Sándor amerikai püspök-ügyvezető elnök tartotta. Megnyitó beszédet mondott Erdélyi Géza ny. püspök, a MRETZS elnöke.
Az alkalom ünnepi voltát volt hivatott kiemelni a Reménységgel a jövő felé című jubileumi kötet megjelentetése, Nagy Lenke szerkesztésében és Kiss Boáz lektorálásával. A szerzők között szerepelnek – többek között – Márkus Mihály volt dunamelléki püspök, Kovács Zoltán királyhágói főgondnok, a Zsinat világi elnöke, valamint Csűry István püspök.
A Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészi elnöke a kötetben ekképpen értékeli az eltelt másfél évtizedet: „Az alapos felkészülés után és az érthetetlen támadások között megalakult a zsinat, amely kevesebb lett a magyar elvárások követelményeihez képest, de több, mint az ellene érvelők szándéka. Magyarán, nagy fojtogató erők között is megszületett. (…) Az anyaország felelőssége is lehetne vita tárgya, de ezt inkább az utókorra bízhatjuk…”
Ünneprontóan mostoha sorsa ellenére, a MRETZS ez alkalommal is azon szándékát juttatta kifejezésre, hogy tevékenységét töretlenül tovább folytatja. Ennek vonatkozásában emlékezetre méltó, hogy 2005 augusztusában tartott ülésén Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az MRETZS működésének felfüggesztését indítványozta, amit akkor a testület nagy szótöbbséggel elvetett.
A MRETZS jubileumi ülése 2010. augusztus 1-jén, vasárnap délelőtt hálaadó istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult, Horkay László kárpátaljai ny. püspök és Erdélyi Géza elnök szolgálatával. Ezen alkalommal, az előző napi kitüntetések átadásának folytatásaképpen a Zsinat elnöke elismerő oklevelet és jubileumi emlékplakettet nyújtott át Tőkés László volt – alapító – püspöknek, az Európai Parlament alelnökének.
Tőkés László évfordulói beszédében „egy ellopott álom hiteles letéteményesének” nevezte a 15 éves Egyetemes Zsinatot, melynek eszmeiségét „a Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati elnök nevével fémjelzett korszakváltó klerikális visszarendeződés” keretében létrehozott – de jogi értelemben mégsem létező – Generális Konvent sajátította ki, amannak a szinte teljes ellehetetlenítése mellett.
A Királyhágómellék előző püspöke ezzel párhuzamosan az elnöksége alá tartozott Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) a megszüntetését is közhírré tette. Beszámolt a budapesti Fővárosi Bíróság 4. P. 26.086/2009/5. számú azon ítéletéről, mely a Fővárosi Főügyészség által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás nyomán, 2010 márciusában kimondta az MRVSZ jogi értelemben való törlését. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnöksége, vagyis az anyaországi alapító egyházkerületek nevében 2010. január 20-i átiratában Bölcskei Gusztáv püspök-elnök adta készséges hozzájárulását a Világszövetség felszámolásához.
A hálaadó istentisztelet résztvevői mélységes megdöbbenéssel szereztek tudomást a magyar református egység intézményes szimbólumát jelentő MRVSZ megszűnéséről. Az Egyetemes Zsinatra ugyanez a sors vár – mutatott rá Tőkés László. A Nemzeti Összetartozásról szóló XLV/2010. számú törvényt idézve kihangsúlyozta, hogy magyar református egyházaink – messze megelőzve az országos nemzetpolitikát – a Világszövetség, majd az Egyetemes Zsinat létrehozásával már a ’90-es évek elején a határok fölötti nemzetegyesítés megvalósításán fáradoztak. Erre a stratégiai igényű egyházi-nemzeti politikára mért súlyos csapást a Magyarországi Református Egyház hatalompolitikában utazó vezetősége a „magyar református egység” kisajátításával, illetve az „egység” látványos intézményi látszatának a megteremtése által.
2. Az MRETZS ülésének másnapján a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetsége (MRLESZ) a dunántúli Pápán kezdte el négy napos nyári konferenciáját és közgyűlését, Tóth Albert elnök vezetésével. A Szövetség szintén azok közé az egyetemes kitekintésű szervezetek közé tartozik, melyek közvetlenül a kommunista diktatúra bukása után az egész Kárpát-medencei magyar reformátusság egyesítését tűzték ki célul. Az idén megszűnt MRVSZ-hez, valamint a válságos helyzetbe került MRETZS-hez hasonlóan a Lelkészegyesületi Szövetség sorsa is kedvezőtlenül alakul. Erre nézve beszédes körülmény, hogy egész – határok nélküli – református lelkészi karunk köréből csak mintegy harmincan (!) vettek részt az értekezleten. A legnagyobb számban jelen lévő – közel tíz – királyhágómelléki lelkipásztor mellett a többiből egyházkerületenként alig egy-két lelkész jelent meg; több egyházkerület alig vagy egyáltalán nem képviseltette magát. Mindazáltal elismerésre méltó, hogy a kezdő napi nyitóáhítat megtartására a házigazda Dunamelléki Református Egyházkerület első őrállója, Steinbach József püspök vállalkozott.
„Rúben patakjainál nagyok voltak az elhatározások!” – idézhetjük a '90-es évek lelkes kezdeteire nézve a Bírák könyvét (5,16). Ennek szellemében Tőkés László volt püspök fontosnak tartotta az MRLESZ meghívásának eleget tenni, illetve a Szövetség állhatatos szolgálatából kivenni a részét.
Az évenként sorra kerülő nyári lelkészi konferencia idei tanácskozássorozatának központi témája A nemzet és az egyház Trianonja volt. Ebben a témakörben a nyitóelőadást augusztus 3-án, kedden délelőtt Tőkéczki László történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka tartotta, széles ívben és rendkívüli történelmi mélységben rajzolva meg a trianoni nemzeti tragédia nagyhatalmi és geopolitikai hátterét, külön is kitérve a kilencven évvel ezelőtt reánk kényszerített békediktátum aktuálpolitikai – szlovákiai, romániai, szerbiai – vonatkozásaira.
Tőkés László erdélyi európai képviselő Trianon „gyógyításának” összefüggésében a diktátum 90. évfordulójával párhuzamosan a Bécsi döntés 70. évfordulójára való emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Mivel az – egyébként igazságos és méltányos – határrevízió útja ma már járhatatlan, közel száz évvel a tragikus ország- és nemzetcsonkítás után nekünk más utat, a határok fölötti nemzetegyesítés, valamint a közösségi önrendelkezés európai útját kell követnünk, úgy, amiképpen azt az Orbán Viktor vezette új nemzeti kormány hirdette meg és képviseli.
Egyházi vonatkozásban szólva, az Európai Parlament alelnöke a Lelkészegyesületi Szövetség fórumán is kitért az egyetemes magyar református szervezeti keretek és egyesületi formák tizenöt-húsz évvel ezelőtti kialakításának példamutató voltára és fontosságára. Ezzel szemben viszont fájdalommal mutatott rá, és vázolta fel annak a csendes egyházpolitikai puccsnak a történetét, melynek rendjén – a társadalmainkban végbemenő posztkommunista visszarendeződéssel párhuzamosan – a Magyarországi Református Egyház Bölcskei Gusztáv püspök irányította vezérkara a református egyházegyesítés folyamatát megtörte, ennek élen járó intézményeit (MRVSZ, MRETZS, MRLESZ) kiiktatta vagy perifériára szorította, a Kárpát-medencei református egyházrészeket pedig – nem hivatalos módon – a saját fősége alá hajtotta.
Mindazáltal Tőkés László a maga helyén az Ún. Generális Konvent és a 2009. május 22-én létrehozott ún. közös Zsinat „érdemeit” is elismerte, következetes módon ragaszkodva ugyanakkor a szándékosan megrontott magyar református egyházközi és szervezeti kapcsolatok rendezéséhez és a kialakult konfliktusos helyzet kiélezése helyett annak tárgyalások útján, megegyezéses alapon való orvoslásához – a valóságos és hiteles magyar református egyházi egység kimunkálása és megteremtése céljából. Az áprilisi választások nyomán Magyarországon kialakult példás összefogás „kegyelmi állapotában” népünk és egyházunk ellen elkövetett bűn és vétek volna, hogyha a Nemzeti Összetartozás és Együttműködés rendszeréhez nem csatlakoznánk, és hogyha a határon túlra szakadt nemzet- és egyházrészek tovább éltetnék a jelenleg – is – fennálló megosztottságot, s tovább folytatnák különutas politikájukat – zárta beszédét Tőkés László, az európai integráció megfelelőjeképpen a nemzeti és egyházi integráció folytatását szorgalmazva. Ebben a tekintetben sokatmondó jelzésnek számít az a körülmény, hogy a délutáni program keretében Szászfalvi László református lelkipásztor, az új nemzeti kormány egyházügyi államtitkára tisztelte meg jelenlétével a konferenciát, és tartott előadást a most formálódó új egyházpolitikáról.

Balatonfenyves – Pápa,
2010. augusztus 3.


Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája