A Magyar Református Presbiteri Szövetség
12. Nemzetközi (Kárpát-medencei) Konferenciájának
Á L L Á S F O G L A L Á S A

A Magyar Református Presbiteri Szövetség a Szlovákiai Református Presbiteri
Szövetség meghívására 2003. június 27-29. között Rév-Komáromban és
Komáromban tartotta 12. Nemzetközi (Kárpát-medencei) Presbiteri Konferenciáját, amelyen
Magyarországról, Horvátországból, Romániából, Németországból és természetesen Szlovákiából
mintegy 80 fo vett részt, de egyes alkalmakon ennek kétszerese is.
A konferencia témája: "Az Európai Unió - mit adhatunk, mit kaphatunk?" (ajándékokat,veszélyeket)
volt. A résztvevok ebben a témakörben meghallgatták
- Th. Dr. Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztyén
Egyház püspökének igeszolgálatát és eloadását,
- Fazekas László révkomáromi lelkipásztor, egyházkerületi fojegyzo,
- Máté László komáromi lelkipásztor, egyházmegyei fojegyzo,
- Dr. Nagy Lajos modrányi lelkipásztor, esperes,
- Uwe Martin Schmidt lelkipásztor, missziói ház vezeto (Jóka)
igeszolgálatát,
- Dr. Benke György ny. teológiai tanár,
- Németh Zsolt, a Magyar Országgyulés külügyi bizottsága
elnökének
- D. Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség
elnökének eloadását.
Mindezeket megbeszélve a következo állásfoglalást alakítottuk ki:
1.0 A helyzetfelmérés során megvizsgáltuk az Európai Unió (EU) jelen állapotát, amint az jön a
múltból és megy a jövo felé. Megállapítottuk, hogy még az EU elsosorban értékközösségnek és
védelmi közösségnek indult, ma mind erosebben megjelennek az érdekközösség, sot az egyéni
érdekek és hatalmi befolyásnyerés jelei.
Az értékek: békesség (stabilitás), szabadság, jólét. A védelem elemei: a gyengék, az elnyomottak, a
szegények, a kisebbségek védelme az erosebbektol, az elnyomóktól, a kizsákmányolótól, sot szükség
szerint a többségtol. Mindezeket a szolgálat lelkületével lehet jellemezni.
Az érdekek: a gazdasági elonyök kiharcolása, a szinte kizárólagos anyagi jólét elotérbe helyezése
(fogyasztás), az önzés, amely mögött a hatalmi versengés, a hatalomvágy húzódik meg. A hatalom
pedig fokozatosan felemészti az értékeket, mert az uralkodás lelkülete jellemzi.
Amikor emberi világunk, a világ nagyhatalmai szinte belekényszerítenek mindenkit ebbe a gazdasági
és így hatalmi versengésbe, félo, hogy az értékek mind jobban háttérbeszorulnak, sot
deformálódhatnak, át is értékelodhetnek. Így válhat a tolerancia élet-ellenes jelenségek megturésévé, a
szabadság szabadossággá, a jólét hétköznapi anyagelvuséggé és az egyre tökéletesebb eszközök
felhasználása egyre tökéletlenebb célok érdekében.
Visszatekintve az elmúlt századokra azt látjuk, hogy a nagy birodalmak erkölcsileg és valóságosan
mind gyorsabban pusztulnak le, miközben a technika fejlodését is felhasználva a buneset óta meglévo
élet- és természetellenes indulatok egyre szélsoségesebb és tömegesebb formában öltenek testet.
Ugyanakkor az igei értékek (a Tízparancsolat és annak összefoglalása, a két nagy parancsolat) ma is
erkölcsi alapul szolgálnak a világnak, mégha évszázadok során nemegyszer maga az egyház, de mi
magunk is meggyaláztuk azokat. Az emberi érdekek viszont nagyon is ideigvalók.
2.0 Mindez tehát riasztó jövot vetít elénk. Ez azonban nem riaszt meg minket, mert Isten igéjébol
tudjuk, hogy ez a világ nem valami új édenkert felé, hanem az elmúlás felé halad. A bun egyre
növekszik, de ahol a bun egyre növekszik, ott egyre jobban növekszik a kegyelem, mégha ez
számunkra, perc-emberkék számára nem is mindig nyilvánvaló. Az ige szava azonban koszálként
megáll.
Nem riadunk meg azért sem, mert nem a félelemnek lelkét, hanem az eronek, szeretetnek és
józanságnak Lelkét kaptuk, ill. ha kérjük, kapjuk. Ehhez bibliai és egyháztörténeti példák állnak
elottünk: József, Dániel és társai, akik pogány környezetben világbirodalmakban is megorizték
hitüket, népükhöz való ragaszkodásukat, miközben Isten olyan tálentumokat adott nekik, hogy
társadalmuknak is javára váltak. Pál, aki az eurakvila széltol sodortatva egy hajón néhány társával
együtt, fogolyként is fel tudta mutatni, hogy Isten az emberi életeket fontosabbnak tartja, mint az
anyagi javakat. Ezekben a példákban azonban az is benne rejlik, hogy mindez nem mentette meg oket
a szenvedésektol, megpróbáltatásoktól, de Isten kimentette oket ezekbol és ennek révén embereket
nyert meg. "De ha nem tenné is", az is mindig Isten ügyét szolgálja.
Figyelemreméltó példa Pál élete abban a tekintetben is, hogy amikor eloször lép Európa földjére, a
városon kívül egy kereskedo asszonnyal imádkozik együtt, majd utána egy hamis lélekkel igazat szóló
not szabadít meg megkötözöttségébol, de ezzel érdeket sért és ezért fogságot és megaláztatást
szenved. Az érték- és érdek összeütközésének jó példája ez, ami nekünk is jelzi, hogy ha mi az igei
értékek oldalán állunk, akkor megpróbáltatásokra számíthatunk.
3.0 Amikor sorra vettük, hogy milyen ajándékokat vihetünk mi Európába, akkor három fontos
ajándékot jelölhettünk meg:
3.1 A csapások, a történelmi tragédiák mögött általában felismertük Isten ítéletét, vagyis buneinket.
Erre emlékeztetnek reformátoraink, nagy költoink, íróink, akár a nemzethalál félelmét is felidézve.
Vajon felismertük és megvallottuk-e azokat a buneinket, amelyeket Isten a XX. század tragédiáival
büntetett meg (két háború, Trianon, nagyhatalmi elnyomások), miközben büntetéseivel új feladatokra
is ajtót nyitott. "Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédaink, ellenségeink pedig gúnyolnak
bennünket. Seregek Ura, újíts meg bennünket!" (Zsolt. 80,7-8).
3.2 A megtartatás megtapasztalása. Jóllehet állandóan kísértett a nemzethalál veszedelme,
országunkat feldarabolták (három, majd hét részre) mégis megkegyelmezett nkünk az Úr és
mellettünk ugyan hatalmas birodalmak omlottak össze, miközben ha a tuzbol mentett üszökként is, de
megmaradtunk. Mindezt annak ellenére is, hogy "sokszor mgmentette oket, de ok önfejuen
engedetlenek maradtak és mélyre süllyedtek buneik matt." (Zsolt. 106,43).
3.3 Mindezek során azonban megtanultuk, hogy megértsük, befogadjuk a hozzánk érkezoket:
kapcsolatteremto és szeretetbol fakadó toleranciakészség alakult ki bennünk. Néhány rövid korszakot
leszámítva nem asszimiláltunk senkit eroszakosan, hanem szeretettel befogadtunk szinte minden
üldözöttet. Amikor ezt nem tettük, Isten súlyos ítélete sújtott minket ezért. (XX. század) Legyen ez
into példa a jövore is.
4.0 Amikor sorravettük, mely veszedelmeket viszünk magunkkal Európába, akkor azt kellett látnunk,
hogy azok az ajándékaink negatívjai, vagyis ha az ajándékokat nem Istennek, hanem a magunk
nagyszeruségének, más népnél való különb voltunknak tulajdonítjuk, akkor az ajándékok
veszedelmekké válnak. Mert ugyan egy népnél sem vagyunk alábbvalóak (jóllehet ezt sokszor
sugalmazzák nekünk), de különbek sem. Így lesz az ítéletek mögött az Isten felismerése helyett
önpusztítás, önsorsrontás, ön- és magzatgyilkosság. Így lesz a megtartatás megtapasztalása mögött
olyan önvigasztalás, sírva-vigadás, hogy mi különbek vagyunk, mint mások. Így lesz a szeretet
toleranciájából enerváltság, önfeladás, önállótlanság, a paternalizmus iránti vágy. (A sok "ön" kezdetu
szó arra figyelmeztessen, ha Isten nélkül, önmagam akarok valamit csinálni, akkor az áldásból átok
lesz.)
5.0 Megvizsgáltuk azt, hogy milyen ajándékokat kaphatunk Európától.
5.1 A szekularizáció gyors európai terjedése ellenére számos olyan közösség létezik Európában,
amelyek által Isten ajándékokat adhat nekünk, csak fel kell vennünk a kapcsolatot ezen
közösségekkel. Ok a szekularizációra jobban fel tudtak készülni teológiailag és a gyakorlatban.
5.2 A nyugat-európai egyházakban már jobban leépült a hierarchia, mint nálunk, ami a nem-lelkészi
egyháztagok, különösen a presbiterek aktívabb részvételét is jelenti a gyülekezeti munkában,
természetesen nagyobb felelosségüket is.
5.3 Az istentiszteleti liturgiában a gyülekezet tagjai is aktívan résztvesznek.
6.0 Az eloadások és a beszélgetések alapján a következokben fogalmazhatjuk meg azokat a
veszélyeket, amelyek az EU-ba való belépésünk után felmerülhetnek:
6.1 Mivel egész Európában csökken a népesség száma, így fennáll a veszélye, hogy egyrészt
jólképzett fiataljainkat a nagyobb anyagi jóléttel elszívják, másrészt egész Európa egyre jobban rá lesz
utalva az ázsiai és afrikai térségbol származó bevándorlókra, úgyhogy 2050-re 30%-kal növekedhet a
nem európai származású népesség Európában, ami számos etnikai, kulturális, szociális és vallási
konfliktus forrása lehet. Európa erre, mint már ma is, nem a szeretet, hanem a félelem toleranciájával
válaszol, ami viszont azt jelenti, hogy nem a bevándorlók veszik át értékeinket - amelyek nemegyszer
hamis értékek - hanem fordítva.
6.2 Az elozoekbol és a hatalmi törekvéseket hordozó, minden áron az anyagi jólét megteremtésének
szándékából következoen a nemzeti, vallási önazonosság feladását fogja az EU segíteni, ami a
globalizációt segíti. A De Gaule által álmodott nemzetek Európája helyett egy föderatív Európa
létrejöttét vetíti elore az európai alkotmánytervezet.
6.3 Erre válaszul viszont erosödhet az a fajta nacionalizmus, mely a saját nemzetét szereti csak, de a
másikat gyulöli, létrejöhet a kis közösségekbe való bezárkózás, vallási vonatkozásban a szektásodás.
Ezt csak tovább erosítheti, hogy a gyengék, kisebbségek, szegények védelmét, mint értékeket egyre
inkább felváltják a gazdasági és hatalmi érdekek.
7.0 Végül mindezeket figyelembevéve a konferencia az alábbi feladatokat fogalmazta meg:
7.1 Jézus Krisztus missziói parancsa változatlanul érvényes, ezért azzal elo kell állni alkalmas és
alkalmatlan idoben. Azonban nem mindegy, hogyan: úgy, hogy azt a szekularizálódó világ értse,
amint ezt a sardisi gyülekezethez írt levélbol tanulhattuk. (Jel. 3,1-6)
7.2 Fontos a sorrend is: eloször hagynunk kell, hogy minket járjon át úgy a Szentlélek, hogy ne csak
szavainkkal, hanem azokkal összhangban, életünk példájával is hirdessük mindenkor az igét. Fontos,
hogy gyülekezetünk, egyházmegyénk, egyházkerületünk, a magyar reformátusság egy-egy egysége
megtalálja azt a sajátos feladatát, amit Isten már elkészített számára, ott, azon a helyen és abban az
idoben, ahová és amikor Isten elrendelte. Az elozoek ugyanis csak elokészületek arra, hogy a missziói
parancsot minden nép számára teljesíteni tudjuk. Ennek nélkülözhetetlen elemei: a naponkénti
igeolvasás, igehallgatás és a szeretetszolgálat. A tagok között ez kovácsolja ki azt az gységet, melyre
Isten áldását adja.
Jó gyakorlati tapasztalatokat is cseréltünk etéren, mint pl. a presbiterek bevonása a bibliaórák
megtartásába, a pedagógusok megszólítása, a gyermekek templomi szolgálatba való bevonása,
énekkari találkozók, stb.
7.4 Külön hangsúlyt kapott az, hogy ha elszivják fiataljainkat, vigyék magukkal az evangéliumot,
mint Dániel és társai a hitüket. Igyekezzünk oket arra nevelni, hogy családjuk legyen gyülekezet,
gyülekezetüket pedig tegyék családiassá, hogy megérezzék, hogy a boldogság nem az anyagi jóléttol
függ és így visszavágyódjanak ezekbe az otthonokba.
7.5 Imádságainkkal és Istentol kapott útmutatásaink bátor kimondásával vegyünk részt annak a
nemzetstratégiának a kialakításában, melynek keretei között mindezek a feladataink
megvalósulhatnak. Jó fórumai lehetnek ennek a Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar
Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, de a gyülekezetek közötti testvérkapcsolatok is, de ezek
mellett épüljenek ki más regionális egyházi kapcsolatok is.
7.6 A leírt veszélyek arra is intenek, hogy a Jézus Krisztusban való keresztyén
egységre is mind nagyobb szükség lesz és ezért - nem feladva sajátos
önazonosságainkat - meg kell találni az együtt-gondolkodás, együttmuködés kereteit a protestáns
egyházak között éppúgy, mint a római katolikus és az ortodox testvérek vonatkozásában. Szükséges
ez az európai színtereken éppen úgy, mint gyülekezeti szinten.
7.7 Az ige arra tanít, hogy intsünk és feddjünk is. Ezért egységes véleményt fogalmazunk meg arról,
hogy nem értünk egyet azzal, hogy az Európai Unió a kisebbségek közösségi jogaival nem
foglalkozik, ezzel elvetve a kisebbségek, a gyengék, az elnyomottak védelmének értékét, jóllehet
Európában számos kisebbség él korábbi, érdekeken alapuló határmegvonások nyomán. Készek
vagyunk elismerni, hogy:
- a keresztyénség kisebbséggé vált Európában, de akkor illessenek meg minket azok a
jogok, amelyek esetleg éppen élet-ellenes kisebbségeket védenek
- ebbol kiindulva elutasítjuk, hogy miközben vannak ma is hatályos jogszabályok,
melyek alapján megbélyegezhetnek közösségeket, az Európa Tanács elfogadja egy
megbízását hibásan teljesíto személy jelentését úgy, hogy azzal meg kívánja
akadályozni azt, hogy a kisebbségek - így a magyar nemzet részét képezo kisebbségek
is – negatív diszkriminációját Magyarország némileg csökkentse,
- szolgáljon ez tanulságul minden kormányzatnak - a magyar kormányzatnak és az EU
kormányzatának egyaránt - arra is, hogy a félelembol származó
tolerancia mindig újabb térvesztéssel, értékfeladással jár.
8.0 A konferencia örömmel értesült a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház örömeirol és
gondjairól, így különösen is arról, hogy
- a reformátusság életszínvonalának csökkenésével fordított arányban no az
adakozókedve, mely a kárpátaljai árvíz alkalmával különösen megmutatkozott,
- eros remény van, hogy Révkomáromban megnyílhat a magyar nyelvu egyetem a
teológiai fakultással.
Örömmel értesült, sot a záró áhitat során személyesen is megtapasztalta, hogy a Révkomáromi
Református Egyházközség az évszázados hányattatás ellenére ma is élo gyülekezet sokféle
aktivitással, élo ifjúsággal.
Ugyanerrol és a két gyülekezet közötti jó viszonyról értesült a magyarországi Komárom
gyülekezetével kapcsolatban is.
A konferencia résztvevoi megköszönik a szolgálóknak szolgálatukat, az eloadóknak eloadásaikat, a
két komáromi gyülekezet presbitériumának és asszonyainak, a Muvészeti Alapiskola tanárainak,
diákjainak és a Péczeli Kollégium személyzetének szeretettol sugárzó, áldozatos munkáját, amely
sokáig emlékezetes marad.

Révkomárom és Komárom, 2003. június 29