A Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat Alapszabálya

I. Név, cél, székhely

1. §.

A Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a Nyugat-Európában működõ magyar nyelvű református és közös protestáns gyülekezetek vagy lelkigondozó szolgálatok önkéntes társulása, amely a Svájci Polgári Törvénykönyv (Schweizerisches Zivilgesetzbuch, röviden ZGB) 6O. és következõ cikkelyei szerint egyesületként áll fenn. Neve a jogilag mértékadó német nyelvű alapszabály szerint: Evangelisch-reformierter Seelsorgedienst ungarischer Sprache in Wästeuropa; angol nyelven: Hungarian Reformed Pastoral Service in Western Europe; francia nyelven: Service Pastoral Reformé en Langue Hongroise; holland és svéd nyelvű fordítás is alkalmazható.

2. §.

A Szolgálat célja és tevékenysége

a) a magyar nyelvű istentiszteletek, lelkigondozás és egyházi élet elõsegítése a nyugateurópai református ill. közös protestáns gyülekezetek tagjai közt
b) tanácsadás lelkészutánpótlás kérdésében, gyülekezeti elõljárók lelkigondozása és képzése, egyéni és gyülekezeti kapcsolatok elõsegítése és saját történelmének ápolása.
c) a nyugat-európai református szórványmagyarság egyházi képviselete
d) egymás kölcsönös tájékoztatása és teológiai konferenciák endezése

3. §.

A Szolgálat a teljes Szentírásban a hit zsinórmértékét, a presbiter-zsinati elvben működési formáját, a "semper reformare" gyakorlatában a reformációs örökségét és szolgálati nyitottságát önmeghatározónak vallja.

4. §.

A Szolgálat minden más egyházi vagy világi szervezettõl független és kizárólag vallási és kulturális célkitűzése van. Alapító tagja a Magyar Reformátusok Világszövetségének, együttműködik a Külföldön Élõ Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségével (röviden KÉMELM) és kapcsolatot keres minden hasonló célű szervezettel.

5. §.

A Szolgálat székhelye Zürich (Svájc). Munkaterülete kiterjed mindazokra a nyugat-európai országokra, amelyekben magyar református hívek élnek.

II. Tagság 6. §.

Háromféle tagság lehetséges:

a) Csoportos tag lehet minden, Nyugat-Európában működõ országos jellegű magyar nyelvű református, vagy közös protestáns gyülekezet, amely belépési szándékát a 2.§-ban foglalt alapelvek szerint kinyilatkoztatja.
b) Egyéni tag az a református, vagy indokolt esetben más protestáns - lelkész, vagy egyházi munkás lehet, aki a magyar nyelvű lelkigondozásban huzamosabb ideje jelentõs tevékenységet fejt ki és felvételét kéri.
c) Tiszteletbeli taggá választható az a lelkész vagy egyházi munkás, aki a külföldön élõ magyarok lelkigondozásában maradandó érdemeket szerzett és akinek tiszteletbeli taggá választását az Intézõ Bizottság (röviden IB) javasolja.

7. §.

Csoportos taggá válnak belépési nyilatkozatuk alapján a 6.§.a) szerinti szervezetek a Küldöttközgyűlés (röviden KK) egyszerű többséggel hozott felvételi határozatával. Egyéni tagok felvételéhez, ill. tiszteletbeli tagok megválasztásához a Küldöttközgyűlés kétharmados többséggel hozott határozata szükséges.

8. §.

A tagok jogai, feladatai és kötelességei:

a) A csoportos tagok joga és feladata, hogy a helyi viszonyoknak és az egyházi törvényeknek megfelelõen létrehozzák a magyarnyelvű lelkigondozó szolgálatot. Tevékenységüket a Küldöttközgyűlés iránymutató határozatainak figyelembevételével végzik, egymást kölcsönösen támogatják, szervezeti szabályzatukat (alapszabályukat) az IB-nek megkűldik és munkájukról az Szolgálatot rendszeresen tájékoztatják.
b) Az egyéni és tiszteletbeli tagok támogatják országukban a gyülekezeti munkát és a tagokat, elõsegítik a Szolgálat munkáját, konferenciáin és a KK résztvesznek.
c) A csoportos és egyéni tagok kötelesek a Szolgálat működtetésére megállapított évi tagdíjat minden naptári év vége elõtt a pénztárosnak befizetni.

9. §.

Tagsági viszony megszűnése:

a) A Szolgálatbeni tagságáról lemondani a naptári év végére lehet, legalább három hónappal korábban az IB-nak megkűldött irásbeli kilépési nyilatkozattal.
b) A Küldöttközgyűlés kizárhatja azokat a tagokat, amelyek - vagy akik - a Szolgálat érdekeit súlyosan sértik, vagy tartósan az Alapszabályzatba ütközõ magatartást tanúsítanak.
c) Kizárási indítványt az Intézõ Bizottság az Ellenõrzõ bizottság elé terjeszt, mely javaslatról a Küldöttközgyűlés kétharmados többséggel dönt. Fellebbezésnek nincs helye.

III. A Szolgálat szervezeti rendje

10 .§.

a) a Küldöttközgyűlés (KK)
b) az Intézõ Bizottság (IB)
c) az Ellenõrzõ Bizottság (EB)

11.§.

A Szolgálat legfelsõ szerve a Küldöttközgyűlés (KK), amely a csoportos tagok küldötteibõl és az egyéni ill. tiszteletbeli tagokból áll.

a) Az országos jellegű ill. több gyülekezetet magukba foglaló tegszervezetek négy küldöttel, az ilyen szervezeti köteléken kívül működõ - önálló gyülekezetek két, ill. három küldöttel képviseltethetik magukat amennyiben a 3OO-as taglétszámot meghaladják. A kiküldõ tagszervezet saját alapszabályában gondoskodik a küldöttek kijelölésérõl és azok helyettesítésérõl - írásbeli meghatalmazással ez esetben egy küldött legfeljebb két szavazattal rendelkezhet.
b) Az egyéni tagok személyesen foglalnak helyet a Küldöttközgyűlésen és egy szavazattal rendelkeznek. Ezt csak személyesen gyakorolható.
c) A tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vehetnek részt a Küldöttközgyűlésen.

12. §.

A Küldöttközgyűlés hatásköre és tevékenysége:

a) A Szolgálat céljainak és feladatainak (2.-4.§§) meghatározása, irányelvek kidolgozása és megvalósítása.
b) Az IB és EB évi jelentésének megtárgyalása, az évi zárszámadás elfogadása és jóváhagyása, valamint a felmentés megadása.
c) A költségvetés és évi tagdíj megállapítása.
d) Szerveinek és szolgálattevõinek megválasztása. Ezek: az Intézõ Bizottság (IB) és az Ellenõrzõ Bizottság (EB), pénztáros, titkárhelyettes, pénztároshelyettes, teológiai tanácsadó, jogi tanácsadó, ifjúsági megbízott, sajtómegbízott és egyebek.
e) Felügyel az IB és EB tevékenységére, azok tagjait fontos okbólvisszahivhatja (ZGB, 65. cikkely).
f) Dönt a tagfelvételrõl és kizárásról.
g) Dönt az Alapszabály kiegészítésérõl és megváltoztatásáról.

13. §.

A Küldöttközgyűlést (KK) rendszerint évente egyszer, alkalmakként pedig az összes - csoportos és egyéni tagokat megilletõ - szavazatok egyötödének kívánságára (a ZGB 64. cikkelyével összhangban) a lelkészi és világi elnök együttesen hívja egybe.

a) A tárgysorozatot tartalmazó meghívót a Szolgálat titkára legalább 2O nappal a Küldöttközgyűlés kitűzött idõpontja elõtt kell megkűldje a tagoknak.
b) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a csoportos tagok többsége legalább egy - egy meghatalmazott küldöttel képviselteti magát.
c) Határozatképtelenség esetén az elnökök megkísérlik a tárgysorozat levelezéssel intézni. Ennek sikertelensége esetén a Küldöttközgyűlést egy éven belül újra egybe kell hívni. Az eljárás addig ismétlendõ, amíg határozatképessé válik.
d) A levelezés útján hozott határozat akkor érvényes, ha az a csoportos tagokat megilletõ összes szavazatok kétharmados és a leadott összes szavazatok abszolut többségével született.
e) A Küldöttközgyűlés határozatait általában a jelenlevõ küldöttek és egyéni tagok szavazatai egyszerű többségével hozza. A leadott szavazatok kétharmados többsége szükséges egyéni tagok felvételéhez és a tiszteletbeli tagok megválasztásához (7.§), csoportos, egyéni, vagy tiszteletbeli tag kizárásához (9.§), valamint az Alapszabály módosításához (12.§.h). A Szolgálat feloszlatását kimondó határozat érvényességére a 19.§. elõírása irányadó.

14.§.

Az Intézõ Bizottság tagjai és tevékenysége Az IB tagjai a lelkészi és világi elnök, a lelkészi és világi alelnök, a titkár és legfeljebb négy további tag, akiket a Küldöttközgyűlés választ meg. A Szolgálat további tisztségviselõi (pénztáros, tanácsadók és egyebek) hivatalból nem tagjai az IB-nak, de abba beválaszthatók.

a) Az IB minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Az IB határozatait 2O nappal korábban egybehívott űlésén hozza. Döntõképes, ha azon tagjainak fele megjelen és a jelenlévõk többsége a határozatot megszavazza.
b) Levelezés útján az IB tagok elé terjesztett javaslat elfogadásához kétharmados irásbeli hozzájárulás szükséges.

15.§.

Az Intézõ Bizottság a Szolgálat függetlenségét és céljait szem elõtt tartva, annak központi ügyvezetõ, elõkészítõ és végrehajtó szerve. Feladata a Szolgálat működésének irányítása, a Küldöttköttközgyűlés határozatainak végrehajtása, kapcsolatok ápolása a 4.§-ban megjelölt testvérszervezetekkel, megállapodások megkötése a magyar és nem magyar nyelvű református egyházakkal és egyházi intézményekkel. Szükség esetén koordinálja és tanácsadással segíti az országos lelkigondozó szolgálatok munkáját, albizottságokat létesít melyek munkáját ellenõrzi és minden olyan ügyben intézkedhet, amelyet az Alapszabály kifejezetten nem utal más szerv hatáskörébe.

16.§.

A Szolgálat tisztségviselõi, joga, feladata és kötelessége

a) A lelkészi és világi elnök (röviden társelnökök) feladata a KK és az IB űléseinek a 13. és 14. §§-ok szerinti egybehívása, amelyeken együttesen elnökölnek. Képviselik az IB meghatározta keretben a Szolgálatot az űlések közti idõben. Gyakorolják az utalványozási jogot; elkészítik az évi jelentést az IB tevékenységérõl. A Szolgálat elnöksége nevében a társelnökök a titkárral együtt írják alá a Szolgálatra kötelezõ okiratokat és nyilatkozatokat. Akadályoztatásuk esetén az alelnökök ill. a titkárhelyettes képviseli az elnökséget. Ezek akadályoztatása esetén az IB saját soraiból jelöl ki helyettest.
b) A titkár a társelnökök irányításával ellátja a Szolgálat adminisztrációs teendõit, vezeti a gyűlések jegyzõkönyvét és a tagjegyzéket; körlevelekkel és más megfelelõ módon tájékoztatja a tagokat és kezeli a Szolgálat irattárát. Akadályoztatása esetén feladatát a titkárhelyettes látja el, akire tartósan is rábízhatja feladatkörének egy részét.
c) A pénztáros kezeli a Szolgálat vagyonát, a bevételekrõl és kiadásokrõl pontos könyvelést vezet, kifizetéseket az egyik társelnök utalványozása alapján végrehajt. Elkészíti a zárszámadást és a költségvetést, azokat az EB-nak jóváhagyásra benyújtja és a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. Akadályoztatása esetén a KK által megválasztott helyettese, vagy ennek hiányában az elnökök által erre kijelölt IB-tag helyettesíti.
d) Esetleges további tisztségviselõk feladatkörét az IB határozza meg.

17.§.

Az Ellenõrzõ Bizottság (EB) két tagját és egy póttagját a Küldöttközgyűlés választja meg. Feladatuk a Szolgálat pénzkezelésének (zárszámadásának) felülvizsgálata és a megadandó felmentés javaslása.
A gyülekezetek, vagy országos lelkigondozó szolgálatok kívánságára az EB a jogi tanácsadóval együtt értelmezi az Alapszabály rendelkezéseit, alkalmazási utasításait és tanáccsal szolgál esetleges fegyelmi ügyekben. Tagkizárási indítvány esetén pedig a 9.§ szerint eljár.

IV. A Szolgálat gazdálkodása

18.§.

A Szolgálat kiadásait a Küldöttközgyűlés által megállapított tagdíjakból, jogi személyek anyagi vagy természetbeni adományaiból, a tagok önkéntes hozzájárulásaiból és a rendezvények bevételeibõl ill. közös istentiszteletek perselypénzébõl fedezi. A Szolgálat tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel.

V. Általános, átmeneti és zárórendelkezések

19.§.

A Szolgálat feloszlatásához és a feloszlatás után fennmaradó vagyon éz irattár feletti rendelkezéshez az összes csoportos tagok kétharmadának, valamint az egyéni tagok többségének irásbeli vagy a Küldöttközgyűlésen kifejezett hozzájárulása szükséges.

2O.§.

Az IB és az EB tagjait a Küldöttközgyűlés négy évre választja meg. A folyamatosság érdekében a világi elnököt és a lelkészi alelnököt a többi IB-tag megválasztása után kétévenként kell a négyéves idõtartamra megválasztani; a jelen Alapszabály szerint elsõ ízben négy éves mandátummal, a többi IB-tag egyidejűleg történõ megválasztása ezért csak kétéves idõtartamra szól.

21.§.

Jelen Alapszabály elfogadása a tagszervezetek (csoportos tagok) saját Alapszabályának érvényességét és működési területükön való elsõbbségét nem érinti.

22.§.

Jelen Alapszabály az 1957. június 27-i Szervezeti Szabályzat helyébe lép, melyet a Központi Tanács a franciaországi Sensben 1993. október 13-án tartott űlésén egyhangúlag elfogadott és azonnal hatályba léptetett.

Aláírások:

Varga Pál sk, lelkészi elnök;
This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. sk, világi elnök;
This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. sk, titkár

Kiegészítés 1994.

23.§.

Jelen Alapszabály értelmében a Szolgálat jogutódja az 1957. június 27-i Szervezeti Szabályzat alapján működõ "Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat"-nak. Mindazok a szervezetek és egyének, amelyek - ill. akik a jogelõd szervezetnek tagjai voltak, a Szolgálat 6.§-a szerint automatikusan csoportos, ill. egyéni taggá válnak, amennyiben 1995. március 15-ig írásban nem közlik az IB-gal, hogy tagságukat nem kívánják fenntartani.

24.§.

A MRVsz Nyugat-Európai Területi Rész Munkacsoportja Együttműködési szándékát intézményesítve, a Szolgálat belép a Magyar Reformátusok Világszövetségébe (MRVSz) és megalakítja (MRVSz-Alapszabálya 5.,9.,17. és 18. §§-val összhangban). a "Nyugat-Európai Területi Rész Munkacsoportját" (röviden NyETRM)

a) A NyETRM választmányát négy éves mandátummal hivatalból a Szolgálat elnökségének tagjaiés még három megválasztott képviselõje alkotják (v.ö. a MRVSz -Alapszabály 18.§1, 2)
b) A NyETRM választmánya a Küldöttközgyűlés keretében űlésezik.
c) Legalább egy választmányi tag kötelessége képviselni a Területi Rész Munkacsoportját a MRVSz Elnökségében, Választmányában ill. az ötévenként tartandó MRVSz közgyűlésen
d) A NyETRM választmánya legfeljebb két jelöltet állíthat a MRVSz Elnökségébe 5 éves mandátummal, két folyamatos újraválasztási ciklusban.
e) Meghatározza a MRVSz-nek közös célokra rendelkezésére bocsátandó tagdíj hányadának mértékét és befizetési módját (v.ö. MRVSz Alapszabály 7. és 17.§)

25.§.

A Szolgálat 1994. szept. 4-én Kolozsvárott tartott Küldöttközgyűlése jelen Alapszabály V. fejezet "Általános, átmeneti és zárórendelkezések" 12. és 13. §§-ai alapján a 23. és 24. §§-kat elfogadta és nyomban hatályba léptette.

Varga Pál, lelkészi elnök
Dr Békássy N Albert,világi elnök
Jaskó Irén, titkár