Tudjuk, hogy Édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédnagyapánk
Békássy Zoltán, nyug. ref. lelkipásztor, bácskai esperes
1910-05-31 -- 1999-06-15
Krisztusához költözött;
az elválás fájdalmas, de azt az egykori viszontlátás reménysége enyhíti.


„Őrhelyemre állok és megállok a bástyán és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám és mit feleljek panaszom dolgában. És felele nékem az Úr és mondá: Írd fel e látomást és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen. Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne, mert el jön, el fog jöni, nem marad el!
"Az igaz pedig az Ő hite által él”
Habakuk 2:1-4b


Istennek adunk hálát Édesapánk életéért aki:

  • minket nagyon szeretett
  • 61 esztendőn át kegyelemből szólhatta az Ígét
  • öntudatos biztonsággal és állhatatosan szolgálhatta Krisztusát
  • éberen és kitartó hőséggel, a hivatalosak palástjával állhatott református anyaszentegyházunk bástyáján
  • hitte magyar népünk megmaradását a Krisztusban és
  • azt akarta, hogy senki ne éljen és ne haljon Krisztus nélkül.

    a Gyászoló család
  • "Becsüljétek azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket; És az ö munkájukért viseltessetek irántuk megkülömböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek" (1 Thess 5, 12b-13)

    Hamvasztása után, gyülekezete és a délvidéki reformátusság 2.000. július 8-án, a zombori református templomban - Csete-Szemesi István, jugoszláviai ref. püspök szolgálatával - istentisztelet keretében búcsúzott néhai lelkipásztorától, majd hamvedrét a családi sirboltba helyeztük.