Életének 73. évében, 2001. május 21-én
hazatért Megváltójához Maczi István, ref. lelkp.

"Azért szerelmes atyámfiai erosen álljatok, mozdíthatatlanul buzgólkodván az Úrnak dolgaiban mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban"
(1 Kor 15,58)


Maczi István 14 esztendei ausztráliai szolgálat után tavaly visszatelepedett Magyarországra. Élete nagyrészét a nagyvilágba került magyarajkú reformátusok egybetartásának szentelte. Élete példamutató személyes bizonyságtétel volt a nagyvilág reformátusságának egymás iránti felelősségvállalásáról. A közös nemzetiségi és vallási szórványhelyzettel küszködve, párhuzamot talált a NyEMRLSz és az ausztrál kontinensen élő testvérek gondjai között, ami majd évtizednyi kölcsönös és közeli kapcsolattartást eredményezett. Sorozatosan jelen volt Szolgálatunk kárpátmedencei tanácskozásain és végezte köztünk is az Ige szolgálatát, beszámolt a munkájáról. Számtalan bizonyságát adta a Kárpátmedencén túli anyanyelvi szórvány szükségeivel való törődésének nem csak élőszóban, de tanulmányaiban is, amelyek az ausztráliai és a kárpátmedencei ill. nyugateurópai egyházi sajtóban jelentek meg.
A debreceni Köztemetoben június 11-én tartott gyászistentiszteleten Derencsényi István esperes hirdette a vigasztalás és feltámadás Ígéjét. Mi is osztozunk szerettei gyászában. Legyen áldott emlékezete.

A NyEMRLSz elnöksége